2012. október 11. írta: humorista

Humorista interjú: Kőhalmi Zoltán

Kőhalmi Zoltán Karinthy-gyűrűs humorista ritkán ad interjút, viszont azon kevés riportalanyok közé tartozik, akinek a humora az interjú olvasása közben is átjön.

A humorista közelgő karcagi fellépésével kapcsolatban nyilatkozott az infokarcag.hu oldalnak. "A műsorom alatt ne egyenek birkát" - kérte a humorista.

A pókerarcú humorista

Október 16-án, kedden lép fel Karcagon Kőhalmi Zoltán, Karinthy-gyűrűs humorista.

- Ön az egyik legpókerarcúbb humorista, akit valaha láttunk. Nehéz megállni, hogy ne nevesse el magát fellépés közben?
- Nem mozgatok meg nagy erőket, hogy visszafojtsam a nevetést, nekem inkább az esne a nehezemre, ha mosolyognom vagy kacarásznom kellene. Kevesen tudják rólam, hogy sokáig versenytáncoltam, és ott is a standard táncok álltak nekem jól, ahol szmokingban keringőznek a párok. Itt a belül uralkodó rémületet és fájdalmas koncentrációt sikerült az arcomon arisztokratikus közönynek álcáznom, a latin táncoknál a tüzes jókedvet már nehezen tudtam imitálni.

Alapvetően úgy gondolom viszont, hogy a bohócnak a porondon nem szabad nevetni, és mindig az a komédia a legviccesebb, amit tragikusan komolyan játszanak.

- Szeret improvizálni a színpadon, vagy nem szívesen tér el az eltervezett műsorától?
- Sokszor kiderült már, hogy tudok rögtönözni színpadon, egyszer például remek 10 perces műsort hoztam össze egy technikussal abból, ahogy nem sikerült beüzemelni a projektort, ami az előadáshoz kellett volna. Mondtam is neki utána, jöjjön, lépjünk fel ezzel máshol is.
Ennek ellenére én inkább érzem magam komponistának, mint jazz-zenésznek. Talán mert mérnök vagyok, engem sokszor egy poén szerkezete izgat a legjobban. Ezért aztán szeretek elgondolni előre egy felépítményt, még ha a fellépésen el is térek tőle. Ez valami olyasmi, mint a vicc, amivel a vasutasokat szokták ugratni: arra jó a menetrend, hogy be tudják mondani, hány percet késnek a vonatok.

- Néhányszor már elszólta magát, hogy szívesen koccint barátaival. Sörös vagy boros?
- Valóban nem vagyok absztinens. Sörös viszont főleg azért vagyok, mert nincs sok választásom, ugyanis már egészen kevés bortól is vérfarkassá változom. (A vérfarkas annyira durva jószág, hogy még a farkasembert is képes elfogyasztani.)
Bár a sört nem lehet olyan intellektuális képpel lötyögtetni, és nem érezni ki belőle a Pilsen-környéki kecskék szőrébe ragadt komlószemek illatát vagy a túlórázó gyári munkások izzadságát, azért ezt is lehet kulturáltan fogyasztani.

- Melyik filmvígjáték volt az utolsó, amin hangosan nevetett? Volt ilyen egyáltalán?
- Még ha sokan ezt nehezen is tételezik fel rólam, szoktam nevetni. Van, amin akkor is vinnyogok, ha már százszor láttam. Nevetek sok mindenkin Chaplintől a Monty Pythonig, és ide sorolom Fásy Ádám teljes munkásságát.

- A karcagi ember konok kun, és birkát eszik. Járt már Karcagon?

- Azt hiszem, Karcagot eddig kizárólag átutazóban láttam vonatból, furcsa lesz most megtapasztalni, hogy az állomáson túl is lakják emberek. A peronon senki nem evett birkát, de végül is bármit el tudok képzelni a karcagiakról. Ha ez ennyire fontos Önöknek, lenne egy kérésem. Ha lehet, a műsorom alatt ne egyenek birkát, mert úgy nagyon nehéz nevetni. Inkább várják meg vele Dombóvári kollégámat.

- Picit rákészül egy-egy fellépés helyszínére, próbál valami helyi specialitást, aktualitást becsempészni a műsorába?
- Természetesen, mindig megtanulom minden város történetét, gazdaságát, kulturális értékeit, és nem indulok útnak addig, amíg nem tudok csukott szemmel rajzolni egy tisztességes föld- és vízrajzi térképet. Karcag esetében még a tömegközlekedési hálózatban vagyok kicsit bizonytalan, de remélem, a fellépés napjára ez is flottul fog menni.